Kétrészes cikksorozatunkban az elmúlt évek tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzését mutatjuk be: ezúttal az ápolás és betegellátás, a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat.
Java-fejlesztő, értékesítő, minőségügyi menedzser, targoncavezető, CNC-forgácsoló: a Hír24 szerint ezekkel a...
A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres...
Évek óta jelentős a hiány orvosokból és egészségügyi szakemberekből a munkaerőpiacon. Kérdés azonban, hogy a hosszú évekig tartó tanulás után a frissdiplomások megkapják-e álmaik munkáját és fizetését – és ha nem, elhagyják-e a pályát, vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét.
Sokkal könnyebben találnak munkát a fizika-, kémia- és biológiatanárok, mint magyart vagy történelmet tanító kollégáik. A szakmában régóta kongatják a vészharangot, hogy ha tovább csökken a tanári képesítést szerző hallgatók száma, előbb-utóbb elfogynak a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok.
Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
